Szívbemarkoló erőt adnak az utcán tiltakozó diákok, akik most élesben tanulják a demokráciát. Baj, hogy ez most nem egy O1G tüntetéssorozat? Ők adják az új rendszerváltás reményét?
Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Miért mondja el annyiszor Márki-Zay Péter, hogy hétgyermekes, keresztény, konzervatív politikus? Milyen fogásokkal operál még? Mit látnak benne a választók, hogyan tudott ekkorát nyerni? Ezekre a kérdésekre adunk választ elemzésünkben Márki-Zay Péterről, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, akinek személye és személyisége meghatározza a következő fél évet.
Hetven körüliek, magasan képzettek és sok a szabad idejük – így jellemezhetők leginkább a tüntetésekre járók Magyarországon. Semmit rólunk nélkülünk című új könyvében Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője a demonstrációk, politikai mozgalmak alakulását vizsgálta az Orbán-rezsim tíz éve alatt.
Sokan tiltakoztak az utcán 2014 után is, de annyira azóta sem fagyasztotta le a Fideszt egyetlen kormányellenes tüntetés sem, mint az internetszolgáltatás megadóztatásának terve miatt utcára vonuló sok tízezer ember. De mi az oka annak, hogy eredménytelenül halnak el a tiltakozások?
Több tüntetés után felmerül, hogy legális volt-e a képviselők akciója, milyen kép alakult ki az ellenzékről és ki fog profitálni az eddigiekből? Ami fél éve még elképzelhetetlen volt, az ma már valóság: a Jobbik és a DK egyes képviselői kart karba öltve tüntettek a túlóratörvény ellen.
A hódmezővásárhelyi Fidesz-vereség után egyelőre nem egyértelmű, visszafelé sült-e el a permanens negatív kampány, a sorosozás-migránsozás, vagy a későbbiekben eléri célját és elriasztja a választókat, így az elkötelezett fideszes többség behúzhatja az országgyűlési választásokat. De az is látszik, hogy van élet a brutális anyagi fölényben lévő kormánymédia-hálózaton túl, nincs minden lefutva.
Ezrek ígérik, hogy ma este ott lesznek a Kossuth téren, a tavasz utolsó nagy demonstrációján. Mindeközben Síklaki István szociálpszichológus azt mondja, az egyes tüntetések valójában nem eresztik ki a feszültséget, inkább felerősítik azt. Marad tehát a kérdés: lehet-e tüntetésből cselekvés, elégedetlenségből rendszerváltás?
Miért nem tud hasznot húzni a CEU-s tüntetésekből a Momentum? Hogyan sülhet el az Orbán ellen kitalált népszavazási kezdeményezésük? Kik lehetnek a NOlimpia kampánnyal berobbanó párt potenciális szavazói? Mikecz Dániel mozgalomkutatóval beszélgettünk a Momentum politikájának ellentmondásairól.
Politológusok magyarázták el, miért figyelemre méltó a Momentum Mozgalom eredménye és belépője a közéletbe, milyen veszélyek és lehetőségek állnak előttük, illetve hogy a Fidesz és a baloldali ellenzék hogy reagálhat minderre.
Miért vannak egyre kevesebben a tanártüntetéseken? A románok tudatosabb állampolgárok lennének, mint a magyarok? Miért vádolják politizálással a civil szervezeteket? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője, Gulyás Márton aktivista és Mikecz Dániel mozgalomkutató.
A Kétfarkú Kutya Pártéhoz hasonló szerveződéssel ellensúlyozhatja a Tanítanék mozgalom, hogy a Teleki Blanka igazgatójának kilépésével elveszítette legismertebb arcát. Október 23-án lehet az első főpróbája annak, hogy meddig tart ki a népszavazási kampányban látott civil aktivitás.
Mikor lesz magyar Podemos? Pénztelenség, a bal-jobb felállásból való kitörés képtelensége, passzivitás és túl erős egók akadályozzák, hogy a szerte Európán végigsöprő új, rendszerkritikus, elitkritikus (baloldali) pártformálódás nálunk is megszülje termékét. A partvonalon álló kezdeményezéseknek többek közt egy tőkeerős gazdasági háttéremberre is égető szükségük lenne.
A bizonytalan pártválasztókról elmélkedtek szakértők a Republikon Intézet online konferenciáján, ahol ezúttal számokkal is sikerült bemutatni, kik azok, akik valószínűleg fognak szavazni, de még nem tudják, kire.
